1970.03.15. Budapest
Kovács Lola festményein a klasszikus mementó mori-tematika mai feldolgozásaival találkozhatunk. Ritka vállalkozás manapság, hogy valaki tradicionális és figurális tematikában elmélyedve keresse az újat. Különösen akkor, amikor a választott témát könnyűszerrel közhelynek vagy "szalonképtelennek" titulálhatják.
Az élet és a halál viszonyának vizsgálata a kultúrák örök témája, mely időtől és helyszíntől függően változik. A keresztény kultúrkörben a Haláltánc, a Halál diadala, a Halál kapuja és a különféle vanitas témakörök általában a félelemre és a rettegésre, vagy a jezsuiták felfogása szerint az e világi lét csábításai elleni védelemre szolgáltak. A halál és az élet szembeállítása, az örökkévalóság keresése azonban nem feltétlen keresztény elképzelés. Már az ókori egyiptomi múmiatemetkezés is jó példája a múlandó test és az örökkévaló szellem egyfajta különleges viszonyának. Aki megőrzi a nevét és földi léte maradványait (akár különválasztva is, a belső részeket kanópuszedényekben, a vázat pedig bebalzsamozva), bizton reménykedhet a túlvilági lét elnyerésében. Érdekes, hogy míg az egyiptomiak ragaszkodtak a test minden részének megtartásához, addig a keresztények felékesített csontvázai szimbolikus és spirituális értelemben válhattak az aranyból és ékkövekből épült mennyei Jeruzsálem lakóivá. Számos kultúrkörben, például Indiában vagy Kínában, az emberi lét elmúlása nem több és nem kevesebb az élet örök körforgásának természetesen bekövetkező mozzanatánál. A világ folytonos metamorfózisának, ember és természet összetartozásának kifejeződését azonban nem csupán keleten kell keresnünk, hiszen számos példát látunk rá a preszokratikusok töredékeiben is. Kovács Lola első, Követek című műve a közismert, vanitas-tartalmú Holbein-kép egyetlen aspektusára, a koponya anamorfózisára koncentrál. A koponya mint a klasszikus memento mori egyik legjellegzetesebb szimbóluma összekapcsolódik a korábban festett munkáiból átemelt számokkal, melyek itt az utolsó pillanat előtti "visszaszámlálás" feszültségét közvetítik. A vörösek és barnák uralta monumentális méreti alkotás a művészettörténeti toposz újraértelmezését és a Holbein-kép parafrázisát egy műbe sűríti. További képei a késő barokk ritka és különleges "bíborba, bársonyba" öltöztetett, gyöngyökkel, drágakövekkel felékesített csontvázait, és a titokzatos maja kristálykoponyákat "lényegítik át" a XXI. századba. Ahogy o nevezi, "szellemi portrékat" készít.
Korábbi munkáin szűkebb környezetének elemei jelennek meg szokatlan látásmódban, meghökkentő, kiegyensúlyozatlan kompozícióba rendezve, de művészete a realitáson túli belső képek megfogalmazásának irányába mutat.
A memento mori tematikájának legsajátosabb értelmezése a már-már "vidámnak" mondható kristálykoponyák sorozata. Ezek a pontosan meghatározhatatlan keletkezési idejű, s ezáltal máris titokzatos maja koponyák hegyikristályból készültek. Nem feldíszített emberi maradványok, hanem annak az "örök" anyagban való megformálásai: műalkotások. Különleges fényjátékuk, mely nekünk, keresztényeknek a halálon túli, isteni szférára asszociál, komoly kihívást jelent e transzparens színvarázst megragadni kívánó festőnek.
Legújabb munkáiban más megvilágításba helyezi a középkor, majd a barokk komor, bűntudattal és végletekig fokozott szenvedélyekkel terhes hangvételét, mely sokakban máig is behatárolja e gondolatkör terepeit.
Szent Krisztina, Velence és Bolsano patrónusa (a III. században halt mártírhalált) és Boldog Valér a művész mondhatnánk "posztmodern önkénye" folytán került egymás mellé. Pár lett belőlük. Különleges frigyük a memento mori egyik figyelemre méltó aspektusát, az Et in Arcadia egót idézi. Egyik olvasata szerint Árkádiában, a boldogság földjén is ott a halál, vagy másfelől, a sírban pihenő maga is Árkádia gyermeke. A XVII-XVIII. századi csontvázábrázolások nem csupán a halálgondolat és a túlhevített érzelmek kifejeződését szolgálták, hanem lehetővé tették a természettudományos felfedezések, boncolások nyomán az emberi test minél pontosabb megjelenítését és feltérképezését. Az ilyenek leszünk fenyegetése mellé odakerül az "ilyenek vagyunk" evidenciája is, mely például a gyöngy és a drágakövek egyidejű szerepeltetésével már az öröklétre is reflektált. Szent Alexander, a thébai légió egyik keresztény vezére (a III. században szenvedett mártíromságot) csendesen pihen egy bajorországi templom féltve őrzött ereklyéjeként. Ám a festő jóvoltából, a kiállításon szereplő ismeretlen indiánhoz hasonlóan o is átkerült az árkádiai lét különleges biztonságába, melyet csakis a művészet biztosít. A fejénél többszörösen megjelenő game over felirat pedig az örök jelen közelségét hirdeti; hiszen csak egy mozdulat, és indul a játék tovább.
Kovács Lola tudatosan megtartja portréinak dokumentatív elemeit s expresszív ecsetkezelésével és színvilágával a tényszerűség, a személyesség és a spirituális összefüggéseit ragadja meg.
(D. Udvary Ildikó, Szellemi portrék in: Élet és Irodalom)
TANULMÁNYOK ÉS DÍJAK | |
---|---|
1988-1996 | Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, angol szak |
1991-1996 | Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak |
1996-1998 | uo. posztgraduális képzés |
1996 | Szinyei Merse Pál Társaság díja |
1997 | a Walz Alapítvány ösztöndíja, Leonbergbe |
1997-2000 | Derkovits-ösztöndíj |
2001 | Barcsay-díj |
2002 | Ateliers Pro Arts/AFA.! egy éves műteremprogramja |
2002 | Római ösztöndíj |
2004 | Strabag Festészeti Díj, fődíj |
2005 | NKÖM díja, Egyhetes kiállítás, Műcsarnok |
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK | |
---|---|
1995 | Nyúl Galéria, Budapest |
1999 | Horror Temporis, Fészek Klub, Budapest |
2001 | Régi Művésztelepi Galéria, Szentendre ? Üdvözlet a vendégeknek, Fészek Galéria, Budapest |
2003 | Rezonanciák IV., Ateliers Pro Arts, Budapest ? Festői látásmód, Start Galéria, Budapest |
2005 | Varjú, Városi Képtár-Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár ? Raiffeisen Galéria, Budapest. |
2008 | "Védelem", Fészek Galéria, Budapest |
Válogatott csoportos kiállítások | |
---|---|
1993 | Tér-képzetek II., Budapest Galéria, Lajos u., Budapest |
1994 | Barokk, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest ? Bocskai Galéria, Budapest [Csiszér Zsuzsa, Gajzágó Donáta, Szabó Márton] |
1996 | Hommage ? Szinyei Merse Pál, Pest Center, Budapest ? Derkovits-ösztöndíjasok kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest |
1998 | Garázstárlat, Várfok Galéria, Budapest ? Fekete Pénz, Lengyel Intézet Galéria, Budapest |
1999 | Ungarn 2000, Galerie der Künstler, München ? Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest ? Bukarest ? Ungarn 1999 - MOST, M. Bochum, Bochum (D) ? Junge Malerinnen, G. Hellhof, Kronberg (D) ? Oszlopok II., Tölgyfa Galéria, Budapest |
2000 | Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest |
2001 | Magyar Intézet, Bécs |
Woof-Woof, Austrian Culture Forum, London | |
2002 | Woof-Woof, Project, Temple Bar, Dublin |
Csoportkép, Ateliers pro Arts/A.P.A.!, Budapest | |
2003 | Terülj, terülj asztal!, Ateliers pro Arts/A.P.A.!, Budapest |
X-Röltex, Budapest | |
Vízió, Ateliers pro Arts/A.P.A.!, Budapest | |
A Százados úti művésztelep évtizedei, Történeti Múzeum, Budavári Palota | |
2004 | Strabag Festészeti Díj, Ludwig Múzeum ? Kortárs Múzeum, Budapest |
Kortárs Magyar Művészet, Idegen Művészetek Múzeuma, Szófia | |
Energia ? Ellenérték, MűvészetMalom, Szentendre | |
Csendéletek, Ernst Múzeum, Budapest | |
2005 | Léptékváltás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár |
Egyhetes, Műcsarnok, Budapest | |
2006 | Friss színek, Csepel Galéria, Budapest ? Tíz éves a Strabag, Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest ? Családlátogatás, OctogonArt Galéria. |
2007 | A független festmény, Virág Judit Galéria, Budapest |
Látomás és indulat, Reök Palota, Szeged | |
2008 | Léna Művészeti Szalon, Szentendrei Rési Művésztelepi Galéria |
2008 | Új Kor Társ, Olof Palme Ház, Léna & Roselli Galéria, Budapest |
2008 | Budapest Art Fair, Léna & Roselli Galéria, Budapest |
2008 | "A festészet apja" |
2008 | Álomszámla |
Az ikon ? a középkori műfaj valóságértelmező szerepe a XXI. század bolgár, magyar és szerb képzőművészetében | |
2010 | Égéstükör ? Et in terra ? Kovács Lola és Szilágyi Teréz kiállítása |
Munkák közgyűjteményekben | |
---|---|
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest | |
Raiffeisen Bank Gyűjteménye | |
Strabag Gyűjtemény | |
Paksi Képtár |
Irodalom | |
---|---|
Készman József: Zseton (Fekete Pénz), Balkon 98/12 | |
D. Udvari Ildikó: Szellemi portrék, Élet és Irodalom, 2001 július 6. | |
Sinkó István: A halál, mint vendég, Új Művészet, 2002 március | |
Herczeg Dóra: Elkapott tekintetek, Népszabadság (Budapest), 2003 jan. 18. | |
Hemrik László: Szemek a városon, Új Művészet, 2003 április | |
Sinkó István: Barlangképek, Élet és Irodalom, 2004 márc.19. | |
P. Szűcs Julianna: A Strabag ? nyolcadszor, Népszabadság, 2004 márc. 13. | |
Topor Tünde: Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi, Kovács Lola művészete, Artmagazin, II/2, 2004 május | |
Hemrik László: Egy Hét a világ, Új Művészet, 2005 november | |
Reményi Schmal Róza: Gondolatok Kovács Lola kiállításáról, Balkon 2005/11,12 | |
Eszter Balás: Aztec skulls and baby eyes, The Budapest Sun, November 3-9, 2005 | |
Sinkó István: A Nyugati fríz felől, Műértő, 2005 január |