(Pécs, 1970.)
Gyenis Tibor munkamódszerét nagyban jellemzik az egyetemen folytatott tanulmányok: Gyenis Tibor eredendően szobrász és festő. Ennek ellenére hamar kezdett el fotóval foglalkozni elsősorban a dokumentáció céljából. Művészeti gyakorlata során a hangsúly átbillent a dokumentált eseményről, megrendezett, gyakran groteszk (olykor már-már horrorisztikus elemekkel) jelenetről, épített tájról és környezetről, ezek képen való rögzítésére. A kép válik híressé, és maga az esemény ennek van alárendelve. Az esemény már kizárólag a dokumentálás céljából jön létre, a kép miatt. Személyéhez és korához egy ?generációnyi? művész kapcsolható, akik a 90-es évek második felén kerültek a képbe. (Pl. Beöthy Balázs, Szabó Dezső, Koronczi Endre, Gerhes Gábor, Gőbölyös Luca, Németh Hajni)
Egy túrára készülődve azért pakoljuk össze izgatottan a legszükségesebbeket, hogy magunk mögött hagyjuk mindazt, amit kényelmünk kedvéért gondosan összerakosgattunk. Valójában sokkal több mindent cipelünk a zsákban, mint gondolnánk. A szemlélődés tárgya és maga a szemlélődés funkciója is azzal szembesít, hogy szakadatlanul újjá kell építenünk a tájat, legyen az ipari táj, vagy érintetlen vadon. Más tudással lépegetünk a sziklás meredélyen, és más eszméket használunk egy csendes patak partját figyelve. Ezen a kiállításon agresszíven a kép közepére kerülnek azok a szűrők, amik döntően befolyásolják, miként tekintünk a képre. Az egymáshoz nem illeszkedő szegmensek kollázsszerű alkalmazása első ránézésre a szürrealizmust idézi. A képek közepén szereplő tárgyak azonban a nézői attitűdökből nyerik formájukat, és válnak valóságos, a tájjal együtt fényképezhető objektekké. Olyan tájakat láthatunk, ahol arra vonatkozó javaslatok is megjelennek, hogy milyen érzésekkel és asszociációkkal tehetjük szelídebbé, vagy éppenséggel ellenségesebbé sétánk környezetét. Cserélgethetjük szőrűinket kedvünkre, hiszen valahogy véletlenül ottmaradt a képen a hátizsák, ahogy az érintetlen tájat fényképeztük.
A kortárs művészek gondolkodásmódjához általában hozzátartozik a személyes, közvetlen tapasztalatra való reflektálás, a hétköznapi megfigyelések, kis témák ikonogáfiájának kimunkálása - ugyanakkor műveik mégis alapvetően tartózkodók, többnyire a személyességet kerülők, stilizáltak. Ez jellemzi Gyenis Tibor és Koronczi Endre eddigi munkáit is, akik közösen vettek részt a Basic projektben.
A magánélet egy-egy mozzanatának bejátszása vagy a műnek privát dokumentumként való aposztrofálása gyakori gesztus - s a közönség hálás is érte, hisz már évszázadok óta gyakorlat azt kutatni az egyes munkák láthatón-megnevezetten túli vonásait, enigmáit.
Gyenis Tibor és Koronczi Endre éppen nem eltitkolni kíván a Basic projektben. Elmondják a művek létrejöttének okait, bemutatják és a művekbe bevonják elkészülésük módját, néven nevezik a felkért résztvevőket, a mű részének tekintik az előkészítő személyes kommunikációt.
A Basic gondolata a kiállítás előtti őszön fogalmazódott meg, egy olyan időszakban, amikor mindkét művész élete súlyos válságba került: megoldatlan személyes problémáik, elsősorban párkapcsolatuk krízise, s emiatt gyerekükkel, barátaikkal újrarendeződő kapcsolathálójuk, a napi élet-vitel drámai átszervezése egyfolytában a napi munka elé tolakodott, idejük-gondolataik-figyelmük nagyobb részét lekötötte. Ekkor vetődött föl: miért ne lehetne éppen azt tematizálni, ami leginkább foglalkoztatja őket? Az ötlet amilyen evidensnek tűnt, épp annyira kockázatos is volt. Közvetlen módon beavatni a személyes sors apró - bár a résztvevőknek megrázó - történéseibe a nézőt: nem válik közhelyessé, unalmassá, mint az emberek magánélete általában a kívülállók szemében? Mitől lesz érintetté a néző? Nem válik-e az igazmondás hamissággá a közvetítő médium által (mint a tévében is, annyiszor)?
E kételyekre nem elegendő valami ilyesfajta válasz: de majd mi mélységesen, végletesen őszinték leszünk! Egyrészt, mert a művészek végülis hosszas munkával egy narratívát munkálnak ki, s a történetmondásnak, a képalkotásnak akárhogyis megvannak a maga szabályai, paneljei. Másrészt pedig azért lett maga az őszinteség témává már a műkészítés első heteiről, mert a készítés folyamata alatt a történetmondók is változtak, tovább-gördült az életük, s ezáltal változott a történet is bennük. Sőt, maga a képkészítés is belejátszik mindebbe: elkerülhetetlenül kimondásokra késztette az érintetteket egymáshoz való kapcsolatukban. A művészek arra törekedtek, hogy narratív keretbe átemeljék személyes érzésviláguk gyakran ködös, megfogalmazhatatlannak tűnő, a kimondások szorongásával terhelt gomolygását. A narratív keret eseménytöredékekből, mondatokból, néha egészen közhelyes mozzanatokból áll, amely egyértelmű, ám sokrétegű képpé fogalmazás felé törekszik. E fokozatosan fölrajzolódó tablón személyek jelentek meg (a művészeknek meg kell neveznie azokat a személyeket, akikről azt gondolja, valóban meghatározó szerepűek - e döntés minden érzékenységével és kockázatával), a személyek kapcsolatba kerülnek egymással, míg össze nem áll a háttér (helyszínkeresés), s a jelenetben helyükre nem kerülnek a szereplők (jelmezek, kellékek, gesztustanulmányok). Mindez a fotózás előtti pillanatban az utolsó mozzanatáig kidolgozottan él a művész képzeletében, ám maga a képkészítés váratlan fordulatok tömegét rejti: a tervezhető, mégis bizonytalan elemek (világítás, fotós nyersanyag, díszletelemek elmozdulása stb.) mindegyike önálló életet él, de a legsúlyosabban tervezhetetlen "változók" maguk a szereplők, akik nem csak a művész által rájuk ruházott szerepet játsszák, hanem szembesítik saját történet-változatukat a szituációval.
A munka három szálon folyt. Egyrészt végig kellett gondolni, hogy ez a megközelítés hogyan talál helyet magának a kortárs művészeti diskurzusban. Másrészt a résztvevők felkérésével, szerepvállalásukkal szinte óráról órára dinamikusan változott a műről való gondolkodás. Harmadrészt azonban mindeközben meg kellett találni az alkalmas helyszínt, megszervezni a stábot, megoldani az összes járulékos technikai gondot. Eközben pedig ebből a számtalan változóból érvényes és az eredeti felvetést kibontó, az összes jelenségréteget hordozó képet szervezni, méghozzá úgy, hogy mindezen megfontolásokból és történésekből majd a néző is átélhető módon részesüljön.
Az eredmény pedig sajátos műfajú kép lett: pszichotabló. A pszichotabló bár egyetlen beállítást, egyetlen pillanatot rögzít, több időrétegre is rátekint. Az a "kép", amelyet látvánnyá fogalmaz, egyfelől a "felismerés" utólagosságából, rátekintő módjából szemlél (amikoris rádöbbenünk: ez volt életünk egyik fordulópontja), másfelől a jelenből rekonstruál egy pszichológiailag létező ("úgy éreztem, magam, mint akit."), ám eseményszinten persze meg nem történt "eseményt". A rekonstrukció pedig számos korábbi időréteget "terít" egymásra, apróbb történések, drámai pillanatok és csak utólag jelentéssel telítődő gesztusok gyűlnek egybe a "döntő pillanat" személyes víziójában. A pillantás arra a múltbeli képre vetül, amelyben megfogalmazhatóvá válik a jelen meggondolásainak motivációja, oka, indítéka. A kép, bár első látásra jól értelmezhető jelenetté állt össze, ugyanakkor a képiség hagyományainak többolvasatúságán alapszik, jelenkori helyszínen is archetipikus elrendezettségű, a pszichológiai folyamatokra referál, képi hagyományokat idéz. (a project leírása: http://www.koronczi.hu/basic/projekt.html)
1970-ben született Pécsett | |
1984-88 | Művészeti Szakközépiskola, Pécs, ötvös szak |
1988-92 | Janus Pannonius Tudományegyetem Művészettudományi Intézet, mestere Bencsik István. |
1992-95 | JPTE Képzőművészeti Mesteriskola, mester: Konkoly Gyula |
1995 | Haus am See ösztöndíja Hannoverben |
1997-99 | Tanulmányút Berlinben |
2005-07 | A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának szakmai vezetője |
TAGSÁGOK |
---|
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület |
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete |
Közelítés Művészeti Egyesület |
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK | |
---|---|
1992 | Művészetek Háza, Pécs |
1994 | Képzőművészeti Főiskola, Budapest (Enyingi Tamással) |
1995 | Pupik, Haus am See, Hannover |
Space, Nemzetközi Angol Központ, Pécs (Enyingi Tamással és Kuti Lászlóval) | |
1998 | Nyári modellek, Stúdió Galéria Budapest |
1999 | Szabadidő, Pécsi Kisgaléria |
Mágnes, Közelítés Galéria, Pécs | |
Szép gén, Vintage Galéria, Budapest | |
Nagyapám forrással, 1 x 1 óriástábla, Lövölde tér | |
2001 | Kétes dolgok?, St. Art Galéria, Budapest (Konkoly Gyulával) |
A kertészek tovább élnek, Paksi Képtár, Paks | |
Ellenrend, Művészetek Háza, Szombathely | |
2003 | Külön Köszönet, Művészetek Háza, Pécs |
2004 | Vidéki Kirándulás, Ogle Galéria, Portland, USA |
Ahogy elhagyod a várost, bajba kerülsz, Millenáris, Budapest | |
Basic, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest. (Koronczi Endrével) | |
Budapest Messages, RONMANDOS Gallery, Rotterdam (Kupcsik Adriánnal) | |
Rendszergazda, Vintage Galéria | |
2006 | Smohay János díj, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár |
Újat az embertípusnak! Prágai Magyar Intézet, Prága ( Fabricius Annával) | |
2007 | Ismeretlen tájakon, Dorottya Galéria, Budapest, (Illés Barnával |
2008 | Külön Ünnep, Óbudai Társaskör, Budapest |
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK | |
---|---|
1991 | Mesteriskola aspiránsainak kiállítása, Művészetek Háza, Pécs |
1992 | A Mesteriskola évzáró kiállítása, Parti Galéria, Pécs |
1993 | Kilenc festő, Városháza, Pécs |
1994 | Haus Ungarn, Berlin |
Art Expo, Budapest | |
Pécsi Galéria | |
1995 | Európa: Kreáció-Rekreáció, Műcsarnok, Budapest |
Mai magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest | |
Pécsi Szépítők, Újpest Galéria, Budapest | |
1996 | Új Stúdiósok kiállítása, Duna Galéria, Budapest |
Leopold Bloom párnája, Szombathelyi Képtár | |
Ezredvég, Pécsi Galéria | |
A Művészetiből indultak, Pécsi Galéria | |
Rejtőzködő, Ernst Múzeum, Budapest | |
K mint Khiméra, Szombathelyi Képtár | |
1998 | Mesterek és tanítványok, Galeria Pryzmat, Krakkó |
Városnézés, Szombathelyi Képtár | |
Remix, Pécsi Galéria | |
MES, Palme-ház, Budapest | |
Rendhagyó emlékezet, Szombathelyi Képtár | |
Rendhagyó emlékezet, Karmelitenkloster, Frankfurt | |
Alapzaj 4 fesztivál, JPTE MK, Pécs | |
2000 | Pécs 2000, Pécsi Galéria |
Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Pozsony | |
Az emlékezésről..., Vigadó Galéria, Budapest | |
Pécs és testvérvárosainak művészei, Pécsi Galéria; Kolozsvár; Eszék | |
Pécsi művészek, Párizs, Magyar Intézet | |
@?? óriásplakát-kiállítás, Budapest, Felvonulási tér | |
Média Modell, Műcsarnok, Budapest | |
La partie cachée de l?Iceberg, Ateliers d?Artistes ? Office de la Culture de Marseille | |
2001 | Derkovits-ösztöndíjasok beszámoló kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest |
Rövid történetek, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest | |
A kert, Szombathelyi Képtár | |
A szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest | |
Fotóművészet, Műcsarnok, Budapest | |
Dokumentum 5, Magyar Fotográfusok Háza, Budapest | |
Szerviz, Műcsarnok, Budapest | |
Digitális testek, Kortárs Művészeti Múzeum ? Ludwig Múzeum Budapest-Ljubljana | |
Csúcs, Közelítés Galéria, Budapest | |
Természethamisítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely | |
Meglepetés, Kortárs Művészeti Múzeum ? Ludwig Múzeum Budapest, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros | |
2002 | Body Made, Galerie Attitudes, Genf |
A Pécsi Galéria jubileumi kiállítása. Pécsi Galéria, Pécs | |
Felesleges gesztus, Haus Ungarn, Berlin | |
attitudes c/o Budapest, Stúdió Galéria, Budapest | |
Display, Loop House Gallery, San Cesario di Lecce | |
2003. | Rugalmatlan ütközés, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros |
Testünk belső titkai, Kortárs Művészeti Múzeum ? Ludwig Múzeum Budapest | |
Sopianae Center, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros | |
Cruising Danubio, Sala de la Consejería de las Artes, Madrid | |
2004 | Igor és Ivan Buharov Dejan Kaludjerovic Dagmar Höss Tibor Gyenis Claudia Leunig, Pool, Bécs |
Turning the page, Kogart Ház, Budapest | |
gulaschsuppe.hu, Dachgalerie, München | |
Instant Europe, Villa Manin, Udine, Olaszország | |
Travelling without moving, W 139, Amsterdam | |
2006 | Moleskine, Stúdió Galéria, Budapest |
Megsejtett múltak, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Budapest | |
Pszeudo Dokumentumok, Vízivárosi Galéria, Budapest | |
Képtelen jelen, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros | |
2007 | Ende der Faulheit, Stadtschloss, Wolfsburg, Ponton Galéria, Budapest |
Ohne HOrt, Collegium Hungaricum, Berlin | |
Schadow of a dream, Den Haag, Hollandia | |
2008 | transfer : ungarn, Schafhof-europaisches künstlerhaus oberbayern, Freising |
Zeitgenössische Fotokunst aus Ungarn, Neuer Berliner Kunstverein, Berlin |
PERFORMANSZOK | |
---|---|
2000 | Átjáró Fesztivál, Pécs |
2001 | Art Cup, Trafó, Budapest |
2002 | Meglepetés, Kortárs M?vészeti Múzeum ? Ludwig Múzeum Budapest |
Bigyoton Park, TV-torony, Pécs | |
Display, San Cesario di Lecce, Olaszország | |
2003 | Gravitáció, Moszkva Tér, Kortárs M?vészeti Múzeum ? Ludwig Múzeum Budapest |
A játékos, Küzdelem hat ellenféllel. Trafó, Budapest | |
2004 | Re-akció, Pécsi M?hely... 1968-1980... Hattyúház kiállítóterem, Pécs |
Tyborman, Uitmarkt, Amsterdam | |
The Randomroutines ? Tyborman, DOLORES / Ellen de Bruijne Projects, Amsterdam |
DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK | |
---|---|
1995 | Haus am See ösztöndíja Hannoverben |
1999 | Fővárosi Önkormányzat Művészeti Kuratóriumának salzburgi ösztöndíja |
Martyn Ferenc-ösztöndíj | |
2000 | Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves szakmai díj |
2000-2003 | Derkovits-ösztöndij |
2002 | Pécsi József-ösztöndíj |
A Pécsi Galéria jubileumi díja | |
2003 | Az év fotográfusa, Photo Americas, Portland, USA. |
2004 | Smohay János-díj |
2007 | Fővárosi Önkormányzat M?vészeti Kuratóriumának ösztöndíja Freising, Schafhof |
IRODALOM |
---|
Kovács Orsolya, Kilenc pécsi kezdő, katalógus, JPTE Képzőm?vészeti Mesteriskola Pécs, 1994 |
András Edit, Európa: Kreáció-Rekreáció, katalógus, M?csarnok Budapest, 1995 |
Löbel Olga Hermina, Gyenis Tibor képei elé, katalógus bevezető, Nemzetközi Angol Központ, Pécs, 1997 |
Peták Péter, Hárman háromfelé, Új M?vészet, 1997 /december |
Bán András, Arc + kép, Magyar Lettre Internationale, 1999 nyár |
András Edit, ?A test reprezentációja a kortárs magyar képzőm?vészetben?, in: Erotika és szexualitás a magyar képzőm?vészetben, Független Képzőm?vészeti M?helyek Ligája, Budapest, 1999 |
Kortárs magyar m?vészeti lexikon A?G kötet, Enciklopédia Kiadó, Budapest 1999 763. o. |
Házas Nikoletta, Zaj-e az alapzaj Pécsett?, Balkon, 1999 / 11-12 |
Házas Nikoletta, Rágyújtok egy füstölgő szivarra, Gyenis Tibor munkái, 2001 |
Timár Katalin, Egy másik valóság, Gyenis Tibor munkái, 2001 |
Tolvaly Ernő, Kicsinyítés felülnézetből, Echo 2000 / 1 |
Tolvaly Ernő, A hús fénye, Balkon, 2000 / 7-8 |
Bán András, Genetika, M?értő, 2001 / január |
Mélyi József, Kő a gyomorban, exindex |
Merhán Orsolya, Fotó, kép, manipuláció, M?értő, 2002 / szeptember |
Nagy Gergely, Hazai vezetés, M?értő, 2002 / november |
Mátyus Krisztina, Közelítés egy hétvégéhez, Echo, 2002 / 6 |
Kemenesi Zsuzsa, First thing first, Balkon, 2003 / 6 |
Turai Hedvig, A helyi idő, Balkon, 2003 / 8 |
Bán András, Fotós figyelemgazdaság Amerikában, M?értő, 2003/6 |
Aknai Tamás, Termék és teremtmény, Echo, 2003/5-6 |
Sense of Humor, Exit 13 |
L. Molnár Mária, print, projekt, plakát, tapéta, Praesens, 2004 |
Hajdú István, Móka, Magyar Narancs, 2004 / 36 |
Aknai Katalin, A kentaur lova, M?értő, 2004 / október |
Aknai Katalin, Gyenis Tibor válogatott munkái, 1999-2004, Echo 2004 / 4 |
Bán András, Átrendezés, törlés és kipótlás, Új M?vészet, 2004 / november |
Beck András-Eperjesi Ágnes, 2 levél 2 x 2 m?ről, Balkon 2004 / 9 |
Várkonyi György, Képtelen természetrajz, Mozgó Világ, 2004 / 12 |
Hock Bea, Intellektuális Erotika, Praesens, 2004 / 3 |
Sturcz János, A heroikus ego lebontása, Új Művészet könyvek, 2005 |
Tatai Erzsébet ,in Posztkonceptualizmus Magyarországon |
Kemenesi Zsuzsa, Egy négyzetméter, Balkon, 2007 / 3 |
Böröczfy Virág, hogyan készítsünk tökéletes fényképet, Balkon 2008 / 1 |
Csizmadia Alexa, Hiszem, ha látom, Új Művészet, 2008 / február |
Bordács Andrea, 1 m2, Új Művészet, 2007/12 |
Aknai Tamás, Miközben ez, aközben az, Echo, 2007/5-6 |
PUBLIKÁCIÓK |
---|
Az emésztésről, Déli Felhő, 1997/2 |
Beszélgetés Gellér B. Istvánnal, Szépliteratúrai Ajándék, 1997/2 |
Tüke, tükébb, még tükébb, Echo, 1998/5 |
Szenzáció, Déli Felhő, 1999/1 |
A reklámom én vagyok. Nagy Kriszta kiállítása, Echo 2000/2 |
Az erő gépesítése. Lakner Antal kiállítása, Echo 2000/3 |
Rendeljünk szobrot!, Echo 2001/1 |
A penész akadémiája, Dieter Roth és a Dieter Roth Akadémia,Új M?vészet 2001/11.Új Művészet 2007/5 |
Kőleves, Új Művészet, 2007 / július |
MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN: |
---|
Képzőművészeti Mesteriskola Gyűjteménye, Pécs |
Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros |
Janus Pannonius Múzeum, Pécs |
Paksi Képtár, Paks |
Ludwig Múzeum, Budapest |
Miskolci Galéria |
Móra Ferenc Múzeum, Szeged |